A Duna hazai mellékágai

A Dunának négy főbb, magyarországi mellékága van: a Mosoni- (Győri-) Duna, a Szentendrei–Duna, a Ráckevei- (Soroksári-) Duna és a Sió-csatorna.

A főbb, illetve a kisebb mellékágak egy vagy akár több szigetet is körülzárhatnak. Ezek közül a legnagyobbak a Csallóköz, a Szigetköz, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget, a Mohácsi-sziget és a Bala-sziget (a Duna dobrudzsai kanyarulatánál).

 Mosoni-Duna

A Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúágat nevezzük Mosoni-Dunának. Ezen ágnak a leghosszabb része Magyarországon húzódik, egészen pontosan 121,5 kilométer a 125-ből. Győr legfontosabb folyója a Mosoni-Duna; itt ömlik bele a Rába és a Rábca. Medre nagyon kanyargós. A Duna-ág 1854. folyamkilométernél szlovák területen, Csunynál ágazik ki, és 1794. fkm-nél, Vének alatt ágazik bele a főmederbe. A kiágazástól Győrig (14,5 fkm-ig) hajózási útvonalnak számít minden hobbi hajós számára.

Hajóméretei a legkisebb hajózási vízszintnél (LKHV): szélessége 35 méter, mélysége 1,4-1,7 méter, kanyarulati sugara 350 méter. A Gabcsikovó erőmű csúcsüzemének hatására a duna-ág Győrig terjedő szakaszán napi hat órás periódusban az LKHV-nél kb. 3-3,5 méter vízszintemelkedés, majd süllyedés lép fel. Emiatt a vízszint változás miatt a vízfolyás iránya is változhat. A dunai vízszintcsökkenéssel párhuzamosan a Mosoni-Duna alsó szakaszán is apad a folyó, mivel a Dunán kialakuló alacsony vízszint leszívja a Mosoni-Duna vízszintjét is.

Néhány kivételtől eltekintve a Mosoni-Dunában is megtalálhatóak a Szigetköznél előforduló halfajok. A vízterületre legjellemzőbb hal a ponty, azonban a horgászok gyakran fognak süllőt, harcsát, amurt, csukát és dévérkeszeget is.

 Szentendrei–Duna

A Szentendrei-sziget és a Duna jobb partja között található a 32 km hosszú, kanyarokban

bevágódó medrű Szentendrei-Duna. A Dunakanyar-Budapest viszonylatú sétahajózás fő útvonala ez az ág, amely 1692. fkm-nél ágazik ki a Dunából, és az 1657,7. fkm-nél ágazik be. Hajóútméretei: szélessége 60 méter, mélysége 1,8 méter, kanyarulati sugara 450 méter. A Duna-ág a III. hajózási zónába tartozik; a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0,6 méter. A hidaknál a hajóút legkisebb magassága 6,4 méter, a legkisebb szélessége egy nyílásos hídnyílásban 50 méter.

A Szentendrei–Dunán a vízisízés – a tiltó táblákkal jelzett szakasz kivételével – engedélyezett, ezért a vízisíelőkre hajózáskor fokozottan figyelni kell. Ezen a szakaszon magas vízállás esetén közlekedési korlátozás léphet életbe. A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy az azt meghaladó vízállás esetén a hajók – a kikötés vagy a veszteglőhely megközelítésének kivételével – kötelesek mederközépen haladni, és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek. A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos. A tilalom alól csak az árvízvédekezésben és a mentésben résztvevők, valamint a hatósági hajók mentesülnek. A rádió használata ezen a szakaszon kötelező.

Minimális sodrásának köszönhetően a Szentendrei–Duna a vízitúrák ideális helyszíne. Kikötési lehetőségek, homokzátonyok, szabadstrandok és vendéglátó egységek nagy számban találhatóak itt, ezért kitűnő pihenési lehetőséget nyújt bármely korosztálynak. A horgászok számára kiváló paducozó és jászozó hely, de emellett még megtalálható a ponty és a harcsa, valamint süllőt is lehet fogni.

 Ráckevei–Duna

A Ráckevei–Duna – vagy Soroksári–Duna – az 1910 és 1926 közötti folyócsatornázás következtében érte el mai arculatát. Hossza 57,3 km, és 14 m2 felületű. Partvonalának hossza mellékágakkal együtt 180 kilométert tesz ki, ami a Velencei-tó partvonalának hatszorosa. A Duna-ág kiágazása az 1642. fkm-nél, beágazása az 1586. fkm-nél található. A Duna-ág a harmadik hajózási zónába tartozik; a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0,6 méter. A ráckevei Duna a két végén, a Kvassay-zsilipnél és a Tassi-zsilipnél le van zárva, vízszintje folyamatosan szabályozott. A hajóút legkisebb magassága hídnyílásnál 5,25 méter, legkisebb szélessége egy nyílásos híd nyílásában 44 méter.

A Ráckevei–Duna teljes szakaszán 21 óra és 6 óra között – a szolgálati kisgéphajók és a mentőmotoros kivételével – környezetvédelmi okokból a belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak, továbbá motoros vízi sporteszköz üzemeltetése a következő folyókilométer szakaszok között tilos: bal mellékágban 16,4-17,8-ig, 27,8-28,2-ig, 32,5-35,5-ig, 49,1-51,2-ig, jobb mellékágban pedig 27,8-28,2-ig, 32,5-35,5-ig, 49,1-51,2-ig. Kisgéphajó – szolgálati, valamint mentőmotoros kivételével – és vízi sporteszköz a Ráckevei–Dunának a hajózási tilalom alá eső szakaszain kívül a kijelölt hajóúton, és legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedhet, továbbá a kikötőhelyet legfeljebb 5 km/h sebességgel közelítheti meg vagy hagyhatja el.

A budapesti 650 cm feletti és 110 cm alatti vízállások idején a Kvassay-hajózsilipet lezárják; ekkor a Duna-ágba a be- és kihajózás az alsó Tassi-zsilipen keresztül lehetséges. Mivel a zsilipek miatt szinte állóvíznek tekinthető, ez a szakasz kiváló helyet biztosít az evezősök, a horgászok és a strandolók számára. A Ráckevei-Dunán a ponty, a keszeg, a kárász, a csuka, a harcsa és a süllő a legjellemzőbb halak.

 Sió-csatorna

A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója. A 120,8 km hosszú csatorna vízi

összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között, ami a siófoki hajózsilip és a torkolati mű hajózsilip segítségével valósul meg. A csatorna kiépítését már a rómaiak kezdték el, hogy a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizeket levezessék.

A csatorna 3 szakaszra osztható:

Siófok-Kapos torkolat: csak a balatoni vízeresztés időszaka alatt hajózható. Szélessége 18-20 méter, vízmélysége 1,8-2,6 méter közötti. Hajóforgalma a balatonfüredi hajógyár termelésének visszaesése óta jelentősen csökkent.

Kapos torkolat-Szekszárd: a mellékvízfolyások vízhozamától függően, vízeresztés nélkül is megfelelő mélységű és tartósságú víziút alakult ki, de a hajózás ezen a szakaszon is alapvetően a balatoni vízeresztéstől függ.

Szekszárd-Duna közötti szakasz: állandóan hajózható, IV. kategóriájú szakasz. A torkolati mű-Duna közötti szabadfolyású szakaszon a Duna visszaduzzasztó hatása biztosít kedvező hajóútméreteket. A mű a dunai torkolattól 3 km-re épült ki egy mederátvágásban, amelynek eredményeként kialakult a keselyűsi Holt-Sió. A létesítmény 124 méter hosszú, kettős u-szelvényű, és alkalmas 1500 tonnás uszályok átzsilipelésére. A hajózsilip 95 méter hosszú, és a duzzasztóval együtt 13,5 méter széles.

 A Sión való hajózás általános feltételei:

1. A csatorna Szekszárd (25,4. fkm) feletti, időszakosan hajózható szakaszára nagy hajóval behajózni csak vízeresztés időszakában szabad.

2.  A hajózási lehetőséget biztosító balatoni vízeresztések várható kezdetéről és időtartamáról, a várható vízállásokról, valamint az igénybejelentés határidejéről a tervezett vízeresztés előtt legalább 15 nappal hajósoknak szóló hirdetményben ad tájékoztatást a víziút kezelője.

3.  A csatornán nagy hajóval történő hajózásra az igényt írásban kell bejelenteni a csatorna kezelőjénél, a vízeresztés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal.

4.  A hajózási program lebonyolításához szükséges időntúli vízeresztés esetén a hajók a csatorna használatára az igényüket a helyszínen jelenthetik be. Az áthajózásra az engedélyt a kezelő a helyszínen adja ki.

5.  A Sión történő biztonságos hajózás és a megfelelő tájékoztatás érdekében minden olyan úszó létesítmény, illetve kötelék (kivéve kedvtelési célú kishajót és csónakot) vezetője részére, amely rádiótelefonnal nem rendelkezik, biztosítani kell a telefon használatának lehetőségét. A telefon hívószámát a hajózási igény bejelentésekor, de legkésőbb az indulás előtt be kell jelenteni a víziút kezelőjének.

A siófoki kikötőkben számos hajó megfordul, így részt vehetünk különféle séta-, zenés-, és kirándulóhajós programokon. A horgászok számára is kiváló paradicsom ez a hely, hiszen ponty, csuka, keszeg, törpeharcsa, márna és domolykó is fogható a Sióból.

 

Forrás:Hajózás-Nemes Anikó

Kapcsolódó cikkek:

A Duna – Európa kék szalagja 1.rész

A Duna – Európa kék szalagja 2.rész