Halradar mítoszok: elhiggyük vagy sem?

Sokan ellenzik a halradarok használatát mondván, hogy sportszerűtlen, és egyébként sem találja meg a halakat. Azonban a halradarok nemcsak a halak pillanatnyi tartózkodási helyét mutatják meg, hanem sok minden mást is a víz alatt. Segítségükkel könnyedén megtalálhatunk szinte bármit, legyen az egy bedőlt fa, cölöp, a növényzet, gödrök. Mindezek ellenére most is sokakban él az a tévhit, hogy a halradar felesleges pénzkidobás, mert amit a készülék mutat az egyáltalán nem valós. Ez azonban nem így van! Amikor az első generációs halradarok megjelentek a világpiacon, a jelenlegi tévhit, miszerint halakat nem tudnak mutatni, megállta a helyét. Ezek a készülékek akkor még valóban csak a vízmélységet mutatták. Ha tehetném én minden hajóra (nem csónakokra gondolok) kötelezővé tenném a halradar használatát, hiszen egy hajósnak mindig tisztában kell lennie a vízmélységgel, ha konkrétan halkeresésre nem is használja készülékét. Ha a készülékeket megfelelően használják, 100%-ban meg lehet bennük bízni. Nézzük most sorra a mítoszokat:

A halradart sekély vízben nem szabad használni.

A halradarok használatához nagyjából 0,8-1 méteres vízmélység szükséges, így a jelek megfelelően verődnek vissza a szonárhoz. Az valóban igaz, hogy pár tíz centiméteres vízmélységben a halradarok nem használhatóak, ahogyan az is, hogy ez a minimális vízmélység a horgászatot és hajózást sem teszi lehetővé. J

A halradar nem tudja megkülönböztetni a halakat a talajtól.

A halradar képe

A halradar képe

A halradarok nem csak a halakat képesek megkülönböztetni a talajtól, hanem a növényzetet vagy bármilyen más úszó tárgyat is. Ezek a szonárok annyira érzékenyek, hogy a legkisebb változást is képesek képernyőre hozni. Akár néhány centiméteres tárgyakat, növényzetet is képesek megkülönböztetni más tárgyaktól, halaktól. A halradarok nem csak segítenek látni a víz alatti szerkezetet, de még a halak mozgása is követhető lenne rajta, ha hazai vizeink olyan tiszták lennének, hogy látnánk a halak mozgásának irányát, tehát tudnánk, hogy merre kövessük a radarunkkal.

A halradar nem is mutat halat, csak kirajzolja a képernyőre!

A halradar egy elektronikus eszköz. Hasonlóan a számítógépekhez vagy a mobiltelefonokhoz, az esetek jelentős részében (tapasztalataim szerint 99%-ában) meg lehet bízni a halradarokban. A fennmaradó 1% lehet a készülék hibája, tévedése, de ez az arány még így is nagy hatékonyságot garantál.  Az adatok, amiket a halradarok képernyőjén látunk az alábbi működési elv miatt valósak: a szonár hanghullámokat termel, amelyeket folyamatosan küld a vízfenék irányába.

A halradar látószöge

A halradar látószöge

A hanghullámok keskeny kúpban hatolnak a talaj felé, és minél mélyebbre hatolnak, annál jobban nyílik ki a kúp szöge. A csepp formájú, víz alatt kibocsátott hangimpulzusokat (pings) a víz alatti tárgyak (pl. a halak, a vízmeder) visszasugározzák: ahogy a hanghullám találkozik valamivel, abban a pillanatban visszaverődik a halradar, pontosabban a jeladó felé. Minden új visszajelzés felvételre kerül, és a régi visszhangokkal együtt mozgó képként megjelenik a halradar LCD monitorán. A visszhangok egymás utáni megjelenítésével egy könnyen értelmezhető kép alakul ki a víz alatti felületekről: a halakról és egyéb víz alatti struktúrákról.

A halradar szonárja

A halradar szonárja

A szonár a hanghullám kibocsátásától a visszaverődéséig eltelt időből kiszámolja a távolságot, és egy kifinomult szoftver segítségével feltünteti a képernyőn. Ha a jel nem találkozik vízközt (a vízszint és a talajfenék között) semmivel, akkor eléri az alsó részt, azaz a talajfeneket. A halradar készülék a kiküldött hangszignál és a vízben található tárgyak, vagy a vízfenék által visszaverődő hangszignál visszaérkezésének időpontja közötti időtartamot méri. A készülék a visszavert szignál értelmezésével megállapítja a tárgy helyzetét, nagyságát és az összetételét. A lágy típusú mederfenék, mint az iszap vagy a növények, hajlamos elnyelni a jeleket, ezáltal minimális szignál verődik vissza a szonárhoz. A köves, kemény talaj ellenben erősebb hanghullámokat bocsát a jeladó irányába. A halradar az eltérő hanghullámok alapján meghatározza a mederfenék összetételét. A szonár nagyon gyorsan működik. Egy hanghullámnak kevesebb, mint ¼ másodpercre van szüksége ahhoz, hogy a vízfelülettől számított 70 méter mélységig lehatoljon és visszaverődve a felszínre kerüljön. Természetesen lehetnek apró hibák, amik félrevezető információt közölnek a felhasználóval. Ebben az esetben le kell ellenőrizni a jeladót, hogy jól van-e felszerelve vagy megtisztítani, mert az alga nagyon könnyedén megtelepedik rajta, és ez nagyban befolyásolja a jeladó működését. (A jeladót algagátlóval lekenni nem szabad!) Fentiek alapján bátran levonhatjuk a tanulságot, a mítoszok hamisak, megfelelő használat mellett a készülékek hatékonyak. Így nyugodtan használja és továbbra is bízzon kedvenc halradarjában!

Kapcsolódó cikkek:

A Humminbird halradargyártó

TOP10 Humminbird halradar

sok halradar                                                                     Halradarok a webáruházban

3 hozzászólás a(z) “Halradar mítoszok: elhiggyük vagy sem?” bejegyzéshez

  1. Van egy 777c halradarom,kutyogatáshoz akartam beállitani mivel nem volt kishalam vagy nadály ezért a gyertyakulcsot engedtem le egy damilon,láss csodát halikon csikot jelzett,,hát ennyit a hal felismerésről!!vettem egy di minüségü radart hélix5 az a halat ugyanolyan csikkal jelzi mint a régi tehát mindenféle fénykép csak mese,,de beletörödtem több pénzt már nem adok ki de a hitem NULLA,,,,!!!

  2. Kedves Mihály!

    Sajnálom, hogy csalódott a mélységmérő szonárokban. Érdekes, mert ilyen csalódást még nem tapasztaltunk, pedig elég sok készüléket értékesítünk. Sőt saját készülékem is SI rendszerű és a megfelelő beállítással tökéletesen látható minden. Véleményem szerint nem NULLA a készülék, hanem nincsen megfelelően beállítva.

    Hozza be Mihály üzletünkbe a Helix készülékét és beállítjuk a legmegfelelőbben.

    Üdvözlettel:
    Zilahi Attila

  3. Tiszteletem!

    Volt nekem is halradarom (2001-2007 táján) aztán eladtam (a neten, hirdetéssel). Egy Eagle Strata View 128 készülék anno.
    Mert lassú és szerintem az újabbak sem lehetnek elég gyorsak.
    Mert én ún. “kis-szerszámos” (mostanában “rekreációs” jelzőt is kaptunk ehhez) emelőhálós, olyan engedélyes halász vagyok. 27 éve folyamatosan már.
    Mi az áradó zavaros vízben, illetve napnyugta után a sötétben emelgetjük (ha tisztább a víz) a szereléket. De, ez éppen olyan, mint a “lottózás”! Ha fogunk, az csak olyan VAK szerencse! Tehát sosem tudjuk igazán, mikor kellene – a nem könnyű! – szereléket emelni éppen!
    De hiába volt pár évig halradarom. Ha “látott” is halat, az már az emelés pillanatában rég másutt úszott rendszerint. (Kivéve néhány lassan “lebegő” nagyobb busát talán.)

    Mi 90%-ban üres hálót emelünk fel, több száz alkalommal is akár egy ottlétünk alkalmával. Elfáradunk, az üldögélő pecásokkal ellentétben. De a régi, hajdanvolt “legendás” fogások is már csupán szép emlékek. Üresek a vadvizek(!) + még erre jöttek az invazív HÓDOK is! Ezek a dögök a vidrára hasonlítanak és az éppen elég a halakat elriogatni! + Még durván zuhognak is a farkukkal a vízen, illetve ráúsznak sorban a hálóra a sötétben főleg!)

    Visszatérve a RADAR dologra: Tudna bárki olyan gyors radart, ami a valós pillanatot mutatja a szonár által “nézett” vízből!?

    Nem azért írtam ide, hogy “sport”horgászokkal kelljen “fórum” kötekednem!
    Kiöregedtem már, de néha jó volna egy-egy jobb harcsát tudni, mikor úszik el előttem…
    (Saját konyhára halászom, az engedély szabályait betartva! Ami éppen olyan, mint a sporthorgászoké! “Sport”halászok vagyunk mi is, állandó ellenőrzéssel.)

    – Ezt beírtam már, mint “hozzászólást” pár hónapja, ám senki nem reagált rá. Létezne szuper gyors jeltovábbító halradar? Mert engem csak az érdekelne, mint leírtam és most ide is bemásoltam ezt.

    Üdvözlettel: Jenő, ksz.-halász a Mura mentéről